A szegedi REÖK Palotában 2013. március 23-a és május 5-e között volt látható a salgótarjáni születésű képzőművész, Fürjesi Csaba tárlata. Most a kiállítás virtuális túráját mutatjuk be.
A művész a kilencvenes évek óta rendszeresen jelentkezik tárlatokkal hazai és külföldi kiállítóhelyeken. Többféle stílust elsajátított a tisztán indulati foltfestészettől a figurális, realisztikus megfogalmazásig bezárólag. Kísérletező alkat: sajátos egyedi grafikai eljárásokat dolgoz ki, szokatlan anyagú installációkat épít. Alkotásainak témáit tekintve leginkább az egzisztencializmus hatott rá, egyik fő témája ezért a jelenlét, az ember időben és térben változó élménye létéről.
A szegedi tárlat Fürjesi Szférák című, legutolsó ciklusát mutatja be. Az alkotások elbizonytalanítanak a fizikai jelenlét alkotóelemeinek szilárdságában. Az interferencia, mint a dolgok, vagy ugyanúgy emberek kontúrjait kitöltő motívum egy vibráló, folyton változásban lévő anyagiságot ábrázol, midőn valami vagy valaki nyitja meg rá a rést a jelenlétben a világ dolgainak súlyos közegéből.
Extra Temporal – Fürjesi Csaba festészetéről
Extra Temporal jelentése Időn kívüli. Egy olyan fogalmomról van szó, amely nem a konkrét, hanem a relatív időérzékeléshez kapcsolódik; ahhoz a helyzethez, amikor az idő lelassul és kitágul, a földi tér pedig elveszíti hagyományos ismérveit és olyan misztikus színpaddá válik, ahol a beavatásokhoz hasonlóan az igazi megismerés (felismerés) lehetőségét tartogató nagy történetek zajlanak.
Csaba monokróm kompozíciói az időn kívüliség álomszerű transzdimenziójában mozognak, ahol az általános realitást felváltják az illúziók, ahol mindent beborít az a folyamatosan kavargó mágneses térerő, amely bár a dinamikus mozgás illúzióját kelti, mégis homogén hátteret nyújt. Fürjesi jó érzékkel szakítja ki a megszokott objektumokat és sémákat eredeti kontextusukból, meggyökeresedett jelentésükből. Így válik nála a banális tárgy (asztal, ágy) és az állandóan jelen lévő figura a kontempláció eszközévé. A grafika és a festészet műfaji határterületén kísérletező Fürjesi elsősorban az emberi létezés kérdéseit kutatja, éppen ezért leggyakrabban visszatérő motívuma a test vagy éppen annak hiánya pulzáló asztráltest, vagy arctalan sziluettalak formájában. Képei a csöndes szemlélődés és a szomorkás, de mégis felszabadító magány vizuális esszenciái.
Szabó Noémi művészettörténész
Fürjesi Csaba a Nyíregyházi Főiskolán, majd az Iparművészeti Egyetemen diplomázott 2003-ban. 2007-ben meghívással a Fayoumi oázisban, Egyiptomban, 2009-ben pedig Berlinben alkotott. 2010-ben megnyerte a Székelyföldi Nemzetközi Grafikai Biennálé nagydíját. 2011-ben Santa Catalina School ösztöndíjával Salvador Dali műtermében dolgozott Montereyben. A Ceredi Művésztelep művészeti vezetője. Budapesten él és alkot.Művei több hazai és külföldi közgyűjteményben megtalálhatók: Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Graphische Sammlung der Eth, Zürich, Oxford University Collection, Wolfson College, The Tosa-Washi International Committee, Kochi, Japán
Virtuális túra a Tisza partján - szabadstrand és kemping
Panorámaképek segítségével sétáljon végig a homokos fövenyen, látogasson el a Laposra. Nézzen körül a kempingben, és a – sajnos – nem üzemelő partfürdő medencéinél. Legyen részese egy kis „Csernobil” élménynek a lepusztult Tisza Gyöngye belsejében. A rendezvénytéren és a partfürdőn élje át újra a Szegedi Ifjúsági Napok hangulatát
Kattintson a képre, majd lenyomott bal egérgomb mellett forgassa tetszőleges irányba. Továbblépéshez kattintson a jelölt pontokra.
A Tisza partján állva vigye az egeret az épületekre, látványosságokra és ismerje meg őket.
Péntek délután mintegy 180 kamion dübörgött végig Szeged utcáin, megnyitva ezzel a XXII. Nemzetközi Kamionos Country Találkozót.
A lóerőcsorda a régi kamionparkolóban gyűlt össze, ahol elhelyezték az emlékezés virágait a kamionos emlékműnél. Ezt követően rendőri felvezetés mellett, hagyományosan hangos kürtszóval vonultak végig a városon, egészen a sziksóstói kempingig, ahol szombaton színes programokkal várnak mindenkit, aki érdeklődik az országút igavonói és sofőrjeik iránt, vasárnap délután pedig a Huszár Mátyás rakparton mérik majd össze erejüket és gyorsaságukat a gépszörnyek.
Túl a húszon
Talán csak egy álom volt az, amit huszonkét évvel ezelőtt Ágoston Attila és lelkes társai kitaláltak: egy baráti összejövetel, ahol az országút vándorai végre nem csak a CB-rádió hullámain találkozhatnak egymással. Nem sok olyan szakma, vagy épp érdeklődési kör van kis hazánkban, mely olyan összetartó lenne, mint a kamionosoké. Persze ők jóval nagyobb mértékben egymásra vannak szorulva, hiszen az országúton nincs család, nincsenek barátok, csak társak vannak, akik ugyanazt az igát húzzák.
Ez a hétvége most az övék, a barátkozásé, a családé úgy, hogy a szeretett és sokat hajszolt „paripák” ezúttal pihennek. Persze ez a pihenés is csak időleges, hiszen ilyenkor mindenki meg akarja mutatni a sajátját úgy, ahogy azt csak a gondos gazda, a jó hajtó tudja: csillogva, villogva, feldíszítve, ereje teljében.
Ügyesség és gyorsaság
A sziksóstói fürdő erre a néhány napra bizony picit hangosabb lesz: a zene, a bográcsozás, a vetélkedés, a szakmai fórum tölti ki a tó környékét. Szombaton itt lesz a terepügyességi verseny helyszíne is, ahol az országutak vándorai a homokcsapdákban mutathatják be a „jószágaik” és önmaguk tudását is. A vasárnap már ismét a szórakoztatásé, a felvonulásé lesz, hiszen a hagyományos gyorsulási verseny a Tisza partja mellé vonzza majd Szeged lakosait.
„Évtizedek óta ügyelünk a biztonságra mind a nézők, mind pedig a sofőrök tekintetében” – mondta el portálunknak Holló István, a biztonsági csapat vezetője. „Fémkorlátokkal és szalagkordonnal biztosítjuk majd a területet, és harminc méterenként pályabírók ügyelnek mindene. Az összehangolt munkájuk nélkül nem indulhat el gép. A kamionok vezetőit az indulás előtt megszondáztatjuk, és a fülkében a sofőrön kívül senki más nem tartózkodhat. A futam végén nem a városban köröztetjük majd a gépeket, hanem négy-öt menet után visszaengedjük őket a rakpartra.”
A felső lépcsősoron ülhetnek a nézők, az alsón viszont csak a személyzet és az újságírók tartózkodhatnak. A futamok során a kamionok párosával indulnak a Belvárosi híd lábától. Több kategóriát is láthatunk, így bemutatkoznak az amerikai „csőrösök”, a 420 lóerő alatti és feletti gépek, valamint a platósok.
„Öt-hatszáz lóerő se ritka egy-egy kamionban, de inkább a látvány számít” – emelte ki a főpályabíró. „Ilyenkor mindenki kicsinosítja, pucolja, fényezi, díszíti a második otthonának tekintett vontatót. Sőt sok esetben nem is második, hanem első ez az otthon, amikor heteket töltenek el egyedül a fülkében.”
A verseny alatt persze mindenki egy kicsit feljebb csavarja a tempomatot – a sebességszabályzót –, többet tekernek az adagolókra is, így ilyenkor talán egy picit gyorsabban is mennek, mint a szabályok által behatárol óránkénti 90 kilométer.
A Konvoj
A megnyitót követően mintegy 180 kamion rendőri felvezetéssel és biztosítással halad át a városon, hogy elérkezzen a találkozó hagyományos helyszínére, a Szeged-Sziksósfürdői kempingbe.
Kamionos fieszta és piknik a Szikin 2012. július 21., szombat
A XXII. Nemzetközi Kamionos Country Találkozó helyszínéül szolgáló Sziksóstói Fürdő lakói bizony kicsit nehezen ébredtek szombat reggel, hiszen sokan még a hajnalig tartó program és az elfogyasztott hűsítők és erősítők hatása alatt voltak.
A bátrabbak azonban már korán sorba álltak a különböző játékos vetélkedők jelentkezéséhez. A nap fő attrakciója, a terepverseny mellett természetesen a kamionhúzás és a sörivó derbi volt. A gyerekek számára már 9 órától játékos feladatokat találtak ki a szervezők. Kis csúszással, de annál nagyobb érdeklődés mellett megrendezett terep-ügyességi versenyre jelentkezett hét kamion sofőrje a kötelező szondázás után pattanhatott csak be a fülkékbe, hogy a gépekkel a személykocsikat meghazudtoló módon lavírozzanak a rögtönzött, ám annál szabályosabb és biztonságosabb pályán.
Legnehezebb a biztonság
„A szervezők legnehezebb dolga a biztonság” – tudtuk meg Ágoston Attilától, a rendezvény főszervezőjétől. „Öt-hatszáz lóerős kamionok működnek, gurulnak, versenyeznek, parkolnak. Rájuk és a közönségre is vigyáznunk kell.” Persze a műsörök megszervezése sem utolsó feladat, hiszen a szombati napon mintegy 3500 résztvevőt kellett szórakoztatni. A felnőtteknek, gyerekeknek, nőknek és férfiaknak, fiataloknak és idősebbeknek kellett megtalálni azt a programot, ami neki tetszik. A széles zenei kínálat mellett, gyerekműsorokat, játékos feladatokat találtak ki.
A vetélkedés sem maradhatott el, így féktárcsagurításban, rugóemelésben, az elmaradhatatlan sörivó- és szkanderversenyben mérhették össze tudásukat a vállalkozók. A nap fénypontját ilyenkor mindig a kamionos terepügyességi-verseny jelenti, amire az idén sajnos csak hét nevezés érkezett, viszont köztük volt Ágoston Attila amerikai „csőröse” is.
Rajt-cél győzelem
Persze ezeket a terepversenyeket nem kell annyira véresen komolyan venni, de itt is a biztonság volt a legfőbb szempont. A Holló István főpályabíró által vezetett csapat évek óta segíti, irányítja a versenyzőket, ügyel a biztonságra. „Fém- és szalagkorláttal választottuk el a nézőket, hogy kellő távolságban legyenek a monstrumoktól” – hangsúlyozta ki a biztonságért felelős szakember. „Természetesen a versenyzőket az indulás előtt megszondáztattuk.”
Induláskor mindenki saját maga nyomta meg a stopper gombját, hogy ezután a kamionok a nem igazán életelemüknek számító homokos-füves talajon teljesítsék a pályát, ahol tolatás, szlalom, fordulók, homokcsapda nehezítette a haladást. Ez utóbbiból az egyik „traktort” ki is kellett vontatni, hiszen a kis kamionkerekeket bizony fogságba ejtette a sziki homokja. De nemcsak a gyors haladás volt a feladat. Egykezes lassú vezetéssel kellett előbb két ékszíjat egy rúdra rádobniuk, majd egy sörösdobozt áthelyezniük. A célban ismét a versenyzők – a kézifék behúzását követően – nyomták le az időmérőt. Volt, aki hibapont nélkül teljesítette a távot, azonban a legtöbben bójadöntésben – sőt letiprásban – szereztek kiadós büntetést.
Erő, ügyesség, szépség
A fürdő területén ezt követően se maradtak a résztvevők programok nélkül. Míg a kisebbek-nagyobbak a rugóemelésben vetélkedtek, addig a nagytorkú és főleg nagyhasú sörivók egy-egy korsó malátalevet dönthettek magukba, persze mindezt időre. A legnagyobb népszerűségnek idén is a kamionhúzás örvendett, ahol alkalmilag verbuválódott, vagy épp jól összeszokott csapatok próbáltak meg egy 8 és fél tonnás Shell-kamiont elhúzni. A jelentkezők között szép számmal akadtak a gyengébbik nem képviselői is, sőt a Vadmacskák csapata csak hölgyekből állt, akik a férfiakat is megszégyenítő erővel és gyorsasággal rángatták a célba a traktort.
De a szépségnek is jutott terep ezen a napon. A férfiak bizony kocsányon lógó szemekkel lesték a női vizespóló verseny szereplőit, miközben az ítészek sorra járták a szebbnél-szebb kamionokat, hogy eldöntsék, melyikük is állhat idén a szépségverseny képzeletbeli dobogójára. Bizony nehéz dolguk volt, mivel a találkozó idejére szinte minden sofőr órákig glancolta, tisztogattak, fényesítette a járgányát, sőt még a fülke belsejét is számtalan kiegészítővel, díszítőelemmel látták el.
A válság itt is éreztette hatását
„Tavaly már éreztük a létszámon, hogy kevesebb az emberek pénze, kevesebben tudnak akár egy ilyen rövidke hétvégére is eljönni” – mondta Ágoston Attila. „Ez az idén inkább azt jelentette, hogy sokan nem kamionnal, hanem személykocsival jöttek el, hiszen a harminc-negyven literes fogyasztású gépek bizony jobban megterhelik a pénztárcát. De az a lényeg hogy eljöttek, a szívük itt van.”
Persze a szponzorok elmaradását jobban megérzi a találkozó. A korábbi években jóval nagyobb gyártói, alkatrész-forgalmazói támogatást élvezhettek, ami mára nagymértékben csökkent.
„Nagyon szomorú vagyok, hogy egyetlen kamiongyártó se méltatott bennünket arra, hogy bemutassák itt a gépeiket” – sajnálkozott a főszervező. „Pedig itt nemcsak sofőrök gyűlnek össze, hanem sok tulajdonos is eljön az embereivel. A szervezés során felkerestem a MAN, a Volvo, a Scania, a Mercedes gyárak képviselőit, de elzárkóztak a támogatástól, holott ők ebből élnek, a sofőrökből és a fuvarozó cégekből. Szerencsére a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szeged város Önkormányzata, a Dorozsmai Részönkormányzat mellett Haág Zalán önkormányzati képviselő, a KNORR-BREMSE, a Shell és a Redex magyarországi képviselete mellénk állt.”
A legfájóbb pont mégis az, hogy a nagy fuvarszervező cégek se méltatták figyelemre a találkozót, pedig ők abból élnek, hogy minél több fuvarozó, minél szélesebb körben álljon a rendelkezésükre, akik csak a regisztrációért súlyos pénzeket fizetnek, fuvart pedig csak ezután kapnak.
Vasárnapi gyorsulás a Tisza partján
Mindezek ellenére mégis eredményesnek tekintette a hétvégét Ágoston Attila, hiszen nemcsak a sofőröknek, hanem Szeged lakosságának is tudnak majd szórakozást nyújtani. A Szikire kilátogató érdeklődők mellett vasárnap délután két órától a Huszár Mátyás rakparton rendezik meg a hagyományos gyorsulási versenyt, mely évek óta ezreket vonz a Tisza partjára.
„Kicsit tartunk az esőtől, hiszen ezek a gépek nem ilyen feladatra vannak kitalálva” – hangsúlyozta Holló István, a verseny biztonsági főnöke. „A vontatmányok nincsenek rajta a nyergen, az erő pedig a hátsó kerekeken van, amit nem nyom a rakomány. Könnyebb a kipörgés, csúszás. Itt nincs esőgumi, vagy hátsó szárny, ami az aszfaltra szorítani a kamionokat.” Esős idő, vizes út esetén nem párban, hanem egyenként indítják majd a gépeket, ügyelve arra, hogy mind a vezetők, mind pedig a nézők biztonságban legyenek.
Hatezren a kamionversenyen – rohanó lóerőcsorda a Tisza partján 2012. július 22., vasárnap
Több mint hatezren voltak kíváncsiak arra a közel harminc kamionra, melyek a szegedi Huszár Mátyás rakpartot vették birtokba vasárnap délutánra, hogy megmutassák, nemcsak igavonásban, de gyorsaságban sem kell szégyenkezniük.
Már jóval délután két óra előtt szépszámú nézősereg gyülekezett a Tisza-parton, ahol a XXII. Nemzetközi Kamionos és Country Találkozó záróakkordjaként felbőgő kamionok a hagyományos gyorsulási versenybemutatójukat tartották. Bár a Forma 1-es futamokkal ellentétben itt nem született meglepetés, Alonso és Schumacher se tisztelte meg jelenlétével a nemes vetélkedést, biztonsági autó sem vonult végig a pályán, mégis a több mint hatezer érdeklődő jól szórakozott az országút máskor csigalassú igavonóinak „rohangálása” láttán.
Rajtprocedúra és szondázás
Bár a vasárnap reggeli felhők nem sok jót ígértek a rakparti „száguldozásnak”, délutánra mégis ezrek töltötték meg a lépcsősorokat. A türelmes nézőket ezúttal nem kellett állandóan „levadászni” a pályáról, úgy tűnik a szegediek megtanulták, ez bizony veszélyes üzem, bármekkora is a biztonsági felkészülés. A harminc méterenként sárga és piros zászlókat lengető pályabírók folyamatosan jelezték, ha bármiféle akadály került az aszfaltra.
A Forma-1-es versenyeket megszégyenítő rajtprocedúra, a versenyzők azonosítása, szondáztatása után az egymás mellett elrajtoló kamionok füstfelhőt húzva szórakoztatták a közönséget. Sokadik alkalommal volt ez látható, mivel itt nemcsak önmagukat, hanem a város lakosságát is szórakoztatták a XXII. Nemzetközi Kamionos Country Találkozó résztvevői.
„Jóval nagyobb az érdeklődés, mint a szombati terepversenyen” – árulta el portálunknak Atlasz Henrik, aki a szervezés mellett a műsorközlő showman szerepét is magára öltötte. „Persze akkor a pénteki átmulatott éjszaka után jónéhányan elbuktak a szondateszten, vagy épp be se ültek a volán mögé. Itt erről szó sem lehet! Ma már más a helyzet, hiszen innen már hazafelé, vagy épp munkába hajtanak majd a kollégák.”
Negyven tonna gördülő
Nem túlzottan rohanós élet a kamionosoké, hiszen normál esetben a 40 tonna gördülő tömeggel – ahogyan maguk között hívják a nyergesvontatóra felakasztott pótkocsi és a gép együttes súlyát – kilométerek százait-ezreit teszik meg monoton egyhangúsággal, napokon-heteken keresztül. Ilyenkor szó sem lehet gyorsulási versenyről, ezeket a traktorokat nem erre találták ki. De a közönség itt már azt láthatta, ahogy a mindennapok terhétől, nyűgjétől megszabadult gépek a személykocsikat is meghazudtolva száguldottak a rakpart aszfaltcsíkján.
Mint ahogy két egyforma ember, úgy két egyforma kamion se létezik, legyen ugyanazon típus. Persze a szervezők több kategóriát is felállítottak lóerő és felépítés szerint. A 420 alatti, feletti, és platós versenyszámokban közel harmincan indultak neki a távnak.
„Itt a legjobbat próbálják kihozni a kamionokból” – avatott be a titkos részletekbe Henrik, aki maga is évekig kamionosként rótta az utakat. „Ezek a sofőrök egyenként már több mint egymillió kilométert vezettek le balesetmentesen, sőt van, aki kettő felett jár, így el lehet mondani, hogy ismerik minden apró részletét a járművüknek. Ilyenkor a legjobb nyomatékot próbálják a kerekeken keresztül a beton felé továbbítani. Ezek már modern kamionok, a negyven tonnás gördülőben harminc liter körül fogyasztanak, de egy ilyen rövid szakaszon súly nélkül két liter körül marad. Persze Ágoston Attila amerikai csőröse ilyenkor akár öt litert is beránt a motorba.”
Pöcörgő, Vadmacska, Füstölő és a többiek
Szinte mindegyik járgány szélvédője mögött ott láthattuk a vezető CB-hívójelét, melyek mindig valamilyen szinten a volán mögött ülő emberre, vagy a kamionra utaltak. Így már meg sem lepődhettünk Vadmacskán, aki nő létére mesterien kezelte a váltót. Nem véletlen, mivel korábban több mint egymillió kilométert vezetve, Simon Anikó is a kamionosok életét vitte.
Holló István főpályabíró zászlójelével sorra indította a párosokat, akik füstfelhőbe burkolózva, csikorgó gumikkal vágtak neki a távnak. Néhány kézi váltó megreccsent, pár sárvédő lehullott, volt, aki a futama alatt végigkürtölte a rakpartot, vagy épp füstfelhőbe burkolta a nézőket. Show volt ez minden tekintetben! Úgy láthattuk, és a verseny végén meg is érinthettük ezeket a monstrumokat – köztük a legnagyobb, 750 lóerős Mercedest –, ahogy országúton ritkán találkozunk velük.
Monoton élet a kamionosoké, társuk hosszú ideig csak a gép, és a CB-n át hallható kollégák, akikkel csak az útmenti parkolókban, a pihenőidő alatt találkozhatnak. Család, barátok, szerelmek a messzi távolban. De ezen a három napon, Szegeden újra összegyűltek, együtt sztoriztak, csinosították a gépeiket, szórakoztak és szórakoztattak. Lehet, hogy hangosak, néha füstölnek, sokan bosszankodunk, ha mögöttük vagyunk kénytelenek araszolni, de nélkülük, az ő munkájuk nélkül a boltok üresek lennének. Övék volt ez a hétvége, hogy hétfőn ismét visszahajtsák fejüket az igába azzal: „Veletek ugyanitt, egy év múlva!”
Hamarosan ismét Dinnyenapot rendeznek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Skanzenjében, a szegedi tanya udvarán, ahol a látogatók betekinthetnek a dinnyetermesztés hagyományos módszereibe, megismerhetik eszközkészletét.
Az is kiderül, milyen sokféleképpen jelenik meg a sárga- és a görögdinnye a hagyományos népi kultúrában. Megtudhatjuk, hogyan lehet felismerni az érett görögdinnyét, milyen az íze a sárgadinnye-lekvárnak, és milyen lehetett az élete a dinnyecsőszöknek. A vállalkozó kedvű látogatók dinnyeevő és dinnyesúly-saccoló versenyen vehetnek részt, a gyerekeket pedig kézműves foglalkozásra várják.
Sétáljon végig virtuális túra segítségével aRecas Wine borászatban
Kattintson a képre, majd a nyilakkal vagy az egérrel (lenyomott bal gomb mellett) mozgassa a panorámát. A következő helyszínre lépéshez kattintson a jelölt pontokra. Üdvözöljük a Recas Wine borászatban!
Ópusztaszerre egyszer mindenkinek el kell zarándokolnia. A Szer üzenete sokak számára népünk megalakulásának, egységének és a magyarságnak a jelképe. Számtalan program, a népi élet, a falu szellemisége köszönt ránk az emlékparkban.
Íjászok gyülekezete
Mintha Feszty Árpád honfoglaló magyarjai lépnének le a vászonról. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark minden évben benépesül a korhű ruhákba
öltözött vitézekkel, jurták nőnek ki a földből, régi mesterségek,
honfoglalás kori játékok elevenednek meg, kézművesek hada kínálja
míves portékáját. Valóságos időutazásban lehet része annak aki 2012. június 30-án kilátogatott az emlékparkba, a hagyományos Íjásztalálkozóra, ahol két napig minden az íjászatról, a
hagyományőrzésről, a régi, letűnt korok emlékének felidézéséről fog szólni.
Virtuális Ópusztaszer
Hogy távolról is megérezzék a Szer üzenetét, tekintsék meg a park területén készített panorámaképeket, járják be az íjászok jurtáit, nézzenek be a falusi élet mindennapjaiba, de legfőképp jöjjenek el, és sajátjukként éljék meg Ópusztaszert, a magyarság bölcsőjét.
Korabeli fegyverek, egyenruhák, dokumentumok, ereklyék várják a látogatókat a szegedi Móra Ferenc Múzeum időszaki kiállításain. A 164 évvel ezelőtti események tiszteletére a múzeum egy különleges tárlaton mutatja be a ’48-as események hangulatát.
Legyél te is szabadságharcos Bárki szabadságharcossá válhat a Móra Ferenc Múzeum kiállításán: az 1848-49-es szabadságharc egyenruháit, csákóit ölthetik magukra az érdeklődők, kezükbe foghatnak gyutacsos pisztolyt vagy karabélyt, és bebújhatnak egy igazi legénységi sátorba is. Vállukra akaszthatják a töltért vagy a borjút, valamint kézbe foghatják az Augustin-rendszerű gyutacsos karabély és pisztoly egy-egy másolatát is. A századosi sátor előtti asztalnál ülve, hadműveleti vázlatokat és csatatérképeket tanulmányozva készülhetnek fel az újabb ütközetre, fáradalmaikat pedig a kétszemélyes legénységi sátor szalmazsákjain pihenhetik ki.
Egy korhű ágyút is láthatnak az érdeklődők, melyet szállításakor csak daruval tudtak beemelni a múzeumba – a löveg ugyanis több mint négyszáz kilót nyom. A fegyver- és egyenruha-másolatok mellett eredeti zászlókkal, császári dobbal, szablyákkal és karabélyokkal elevenítik fel a szabadságharc hangulatát, valamint frissen restaurált festmények és akvarellek idézik fel a nagy hadjáratokat.
A kiállítás egy rendkívüli ritkaságnak számító Kossuth-ereklyét is bemutat: azt az arany nyakkendőtűt, mely az 1850-es években egy New York-i szenátoré volt. Az ékszer különlegessége, hogy a tű gömbjében egy beépített nagyító alatt Kossuth Lajos parányi arcképe látható.
A sebesült Görgei
Súlyos koponyasérüléssel harcolta végig a szabadságharc utolsó napjait Görgei Artúr: egy gránát szilánkjai szakították fel koponyacsontját a komáromi csatában. A súlyos sérülés körülményeit dolgozza fel a Móra-múzeum kiállítása, melyen koponyafúrókat és Görgei halotti maszkját is bemutatják.
1849. július 2-án Haynau csapatai megtámadták a komáromi sánctábort – ebben a csatában szenvedett komoly fejsérülést Görgei tábornok. Egy felette felrobbanó gránát szilánkjai 12-15 cm hosszan szakították fel koponyacsontját, mindössze 1-2 milliméteren múlt, hogy agya nem sérült meg. A komáromi erődben megműtötték, az eset utáni kilencedik napon pedig Görgei 25 ezer honvéd élén hagyta el Komáromot.
A szabadságharc idején a steril műtétvezetés még nem volt elterjedt, a fejsérüléseket több évezredes hagyományok szerint gyógyították: nem ritkán alkalmaztak koponyalékelést különféle koponyafúró készletek segítségével. A szegényes higiéniás viszonyok miatt Görgei sebe elfertőződött, így újra fel kellett nyitni, azonban a tábornok a sérülés ellenére is tökéletesen el tudta látni hadvezéri feladatait.
A sebesült Görgei című kiállítás orvostörténeti és történettudományi szempontból dolgozza fel a sérülés körülményeit. Bemutatják Kossuth és Görgei levelezését, illetve koponyasebészettel foglalkozó korabeli szövegeket és orvosi eszközöket is: az érdeklődők láthatnak koponyafúrókat, szúrcsapot és hadorvosi sebészkészletet is. Emellett láthatóak a tábornok fegyverei és személyes tárgyai, fotói és halotti maszkja. A tárlat az elmúlt 150 év tankönyvei segítségével követi nyomon, hogyan változott Görgei alakja és megítélése az oktatásban.
Múzeumpedagógiai foglalkozások
A „Hazádnak rendületlenül…” című kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak.
Alsó tagozatos diákoknak – „Mindnyájunknak el kell menni…”A kisdiákok a kiállításon összegyűjtik a szabadságharchoz köthető ismereteket (dalok, történetek, közmondások), majd megtekintik és felpróbálják a katonai egyenruhákat, kézbe veszik a fegyvermásolatokat, részletes bepillantást nyerhetnek a tiszti sátor és a honvéd gyalogosok kisebb sátrának rejtelmeibe. Az interaktív feldolgozást kézműves foglalkozás követ, amelynek választható tevékenységei a kokárda vagy csákó készítés és a huszárhajtogatás.
Felső tagozatos diákoknak – „Most szép lenni katonának!”A kiállítás megtekintése közben felelevenítik az eddig tanultakat, közben kiegészítik hadtörténeti ismeretekkel (egyenruhák, katonai rangjelzések, fegyverek, gyújtószerkezetek). A tárlat történeti része mellett egy interaktív kiállítótér áll rendelkezésre, ahol a diákok egy korabeli katonai táborba csöppenhetnek. A korosztálytól függően, a foglalkozást kokárda vagy csákó készítés, illetve egy emlékeztető totó kitöltése zárja.
Középiskolás diákoknak – „Hazádnak rendületlenül…”A kiállítás segít elmélyíteni az eddigi ismereteket, amely mellett alkalmas kor-, és eszmetörténeti áttekintésre is.
Irodalom alsó és felső tagozatos diákoknak – „Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég!”A forradalom és szabadságharc idején élt írók, költők életével és munkáival ismerkedhetnek meg a diákok. A foglalkozás második felében filc anyagból egyedi kokárdákat készíthetnek.
1999 óta hányatott sorsa van Szeged egykori ékének, a Szőke Tisza hajónak. Az utóbbi években megszámlálhatatlan terv született a hajó újjáélesztésére, megmentésére, még uniós pályázatot is nyertek rá. Vasárnap azonban bekövetkezett, amire évek óta számítani lehetett…
Nagy öröm és büszkeség egy építő számára, ha az épület eléri a legmagasabb fokát, és a régi szép hagyományoknak megfelelően kitűzheti az ingatlan tetejére a bokrétát. A Szegeden épülő Agóra kulturális és közművelődési központ ma érkezett el ehhez a pillanathoz.
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2011-ben több mint 23 ezren láthatták Csontváry Kosztka Tivadar képeit. A Virtuális Csontváry-kiállítás segítségével most soha nem látott részletességgel tekintheti meg a művész festményeit, a panorámaképek által újra ott lehet a kiállítótermekben.
Kezelés
A villogó körökre kattintva lehet a következő panorámaképre lépni.
Kattintson a festményekre a nagyobb mérethez.
Kattintson a képek melletti kis táblákra és nézze meg a művész ecsetvonásait úgy, ahogy azt még sohasem láthatta, óriási méretben.
.jpg)
.jpg)
